Az első csók volt az, ami után mindannyian annyira sóvárogtunk, és lett légyen édes és érzékletes, vagy szégyenlős és bizonytalan, soha nem felejtjük el. Egy csók maga a csoda, vagy csodavárás. Azon tűnődünk, vajon szerelmünk vagy érdeklődésünk tárgya mikor ajándékoz meg minket egy csókkal, vajon reszketni fog-e a térdünk és nyargalászni a pulzusunk, vagy csalódni fogunk? Olyan sok minden múlik egy csókon! A tudósok precizitását túlszárnyaló részletességgel analizáljuk minden egyes területét és mozzanatát a kezdődő párkapcsolatunknak. Rám mosolygott, amikor elment mellettem. Vajon tetszem neki? Eljött velem egy művészfilmre. Vajon tényleg tetszenek neki a művészfilmek, vagy csak a kedvemben akart járni? Vajon felhív még? Megvolt a második randi is, sőt, már az első csók is. A szívünk ilyenkor szárnyal: tetszem neki! Lehet, hogy ez szerelem?! Párkapcsolat-terapeuták szerint a nők hajlamosabbak arra, hogy belemagyarázzanak dolgokat egy csókba. Vonzóbbaknak érzik magukat egy csóktól, és úgy érzik, vigyáznak rájuk, törődnek velük. Önbecsülésük és önbizalmuk jelentősen megnő. A nők - nem tudatosan - barométerként használják a csókot annak megállapítására, hogy milyen mértékben tisztelik, értékelik és szeretik őket. A szenvedélyes csók Alig várjuk, hogy egymáshoz érjünk, hogy érezzük egymást. Ajkunk és kezünk egymást keresi, szívünk zakatol, a szenvedély szikrái szinte láthatók. A szenvedély gyönyörű dolog, általa érezzük, hogy élünk, összekapcsol kedvesünkkel. A realitás azonban az, hogy nem várhatunk szenvedélyt minden egyes csóktól. A csókok skálája kiterjedt, a lassú, édes összekapcsolódástól a gyors, tüzes kapkodástól sürgős csókokig sokféle létezik, irreális lenne azt várni minden egyes csóktól és naptól, hogy szenvedéllyel teli legyen. Hányszor bizonyosodott már be, akár regényekben, filmekben is, de főként a való életben, hogy csupán a szenvedélyre épült párkapcsolatok nem élik túl a telet? Felégetnek mindent maguk körül, majd elpárolognak. Mély, érzelmi, lelki összehangolódás nélkül egy kapcsolat nem lesz tartós. Tartós kapcsolat pedig az, ami kiállja a mindennapok kínálta küzdelmek és problémák próbáját. Azonos értékrend, összehangoltság, hasonló célok, kölcsönös tisztelet és bizalom, barátság mind a fizikai vonzalommal párhuzamosan mérlegelendők. Egy önmagából táplálkozó szenvedély hamar kialszik. Ha partnerével már nem találják közös csókjaik romantikáját, ne adják fel azonnal! Amint kapcsolatuk fejlődik, alakul, változik, úgy alakul át a kettejükközti szenvedély is. Ha arra koncentrálnak, hogy az érzelmi kötődés megmaradjon, a szenvedély is megmarad közös életükben. Azok számára, akik már régóta együtt vannak, a csókolózás már nem annyira izgalmas, mint kapcsolatuk legelején. Mégis, nem szabad abbahagyniuk, a csóknak továbbra is nagy fontosságot kell tulajdonítaniuk. A szenvedélyes csók csodálatos, de a csók lényege tulajdonképpen az, hogy összekapcsoljon két embert, érzelmileg is. A felületes csók Szia, drágám, és a gyors ajakérintés után már kint is vagyunk az ajtón. A rutin része. Egy dolog, amit munkába sietve az előszobában még meg kell ejtenünk. Az udvarlási szezon végeztével nagyon sok pár esetében alakul ki a rutincsók, ami minden, csak nem romantikus. Pedig a csók nagyon sok mindent közvetíthet: szerelmet, gyengédséget, szenvedélyt, odaadást, aggodalmat, de akár félelmet, ragaszkodást, védtelenséget és segítségkérést, hogy csak párat említsünk. A kapcsolat barométereként használhat. Mivel a napi interakció része, a szerelem és ragaszkodás spontán jeleit közvetítheti. A kapcsolat korai szakaszában azért csókolunk annyiszor, mert szükségünk van arra a megnyugtató érzésre, amit egy csók ad. Amikor már megállapodtunk (hivatalos keretek között is) egy kapcsolatban, elköteleztük magunkat, kevesebb viszontbiztosításra van szükségünk, mert nagyobb biztonságban érezzük magunkat partnerünk szerelmét illetően. Ez annak veszélyét hordozza, hogy idővel a csók degradálódik, majd eltűnik életünkből, csak a búcsúzások és a szerelmeskedések idejére tűnve fel újra. A szerelmet többé már nem táplálják, az csak úgy van. Kimondatlanul. Senki nem szereti azt, ha természetesnek veszik a jelenlétét a kapcsolatban, főleg a partnerünkkel nem bánhatunk így, és szerelmét sem vehetjük természetesnek. A csók egy egyszerű módja annak, hogy életben tartsuk a szerelmet. Tartozunk ezzel párunknak, és ő is tartozik nekünk. A szerelem ébrentartása ugyanis munkát igényel. Bármennyire rosszul hangzik, dolgozni kell rajta. Azt is fontos szem előtt tartani, hogy bár egy összecsiszolódott pár általában a szenvedély-skála azonos pontján él és szeret, vannak időszakok, amikor hol egyikük, hol másikuk szexualitása csendesebb fázisát éli. Ilyenkor, a visszahúzódás és sértődés helyett a másiknak kapcsolatban kell maradnia párjával: éreztetve szerelmét, megértését.